Kakukkfű - A természetes görcsoldó

A kakukkfű (Thymus) az árvacsalánfélék családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 350 örökzöld, talajtakaró vagy boltozatos alakú cserje, félcserje, vagy fásodó tövű, fűszeres illatú évelő faj, hibrid faj összefoglaló neve. Európa, Ázsia és Észak-Afrika mérsékelt övi területein honosak.
Szárazságtűrő, fényigényes. Egyes fajok 20–50 cm hosszúra növő hajtásai elfekvők, mások félgömb alakú bokrokká fejlődnek. A hajtások elágazók, a fekvő részeken legyökeresednek. Virágos hajtásain átellenesen helyezkednek el elliptikus levelei. Apró, ajakos, egyes fajokon lilás rózsaszínű, másokon rózsa vörös virágai az ágak végén nyílnak. Magja nagyon apró.

A legjobban a tápdús, közömbös kémhatású talajkeverékekben fejlődik. Sziklakertekben, rézsűkön, kővályúkban, tipegők közt és kőfalakon is nevelhetjük. Napfényt, nedves, de jó vízvezető talajt kíván. Télálló. Magvetéssel, félfás dugványozással és tőosztással egyaránt szaporítható. Magját tavasztól nyár közepéig vethetjük pohárba vagy más, kisebb edénybe, 0,3–0,5 cm mélyre. Egy gramm magból 400–500, 5–8 cm-es palántát nevelhetünk; ezek gyökereztetésére a május-júniusban szedett, 8–10 cm-es, alsó részükön fásodó hajtások a legalkalmasabbak. A palántákat 20 cm tőtávolságra ültetjük. Tőosztással a legjobban márciusban vagy szeptemberben szaporíthatjuk.

A legjobb fűszert vagy gyógytea-alapanyagot (herbát) a virágzáskor szedett hajtásokból kaphatjuk. Hajtásait mindig a fás részek fölött vágjuk le; itt vágás után újra hajt, így egy évben többször is vágható. A virágos-leveles hajtásokat szárítjuk, morzsoljuk, majd a szárrészektől megtisztítva aromaőrző csomagolásban tároljuk.

Kitűnő étvágygerjesztő, gyomorjavító, görcsoldó, köhögéscsillapító, szélhajtó is. Fürdővizekben illatos és frissítő hatású.

Nyákoldó és köptető hatása is van, de legfőbb értéke a timol (40%) és a karvakrol (15%), amelynek erős fertőtlenítő és antimikrobiális* hatását köszönheti.

*Az antimikrobiális az anyag azon tulajdonságát jelenti, hogy képes elpusztítani vagy inaktiválni a mikrobákat, mint pl. baktériumokat, gombákat (ideértve a penészgombákat) és vírusokat.